Skip to content

DIGITÁLIS DÍVÁSKODÁS | tanulságok | HU

Ez is megvolt.
Őszintén nem voltam biztos benne, hogy megírom ezt a bejegyzést, mert mostanság enyhe egzisztenciális krízist érzékelek az Erőben (Észrevettétek, hogy van egy rakás alkalom amikor csak a saját hisztériáimat öntöm az emberekre? Pedig esküszöm vannak jó pillanataim is.) de aztán végül is a Digital Divas egy olyan esemény volt, ami kicsit kiszakított ebből az áldatlan állapotból és egy csomó új ötletet és gondolatot ébresztett bennem és valamelyest egy olyan útra terelt amiről nem gondoltam elsőre hogy mennyire fontos.
Való igaz, tök jó lenne, ha mutathatnék Nektek menő képeket vagy felvételeket az eseményről, de… nem fogok.
Mert nem csináltam.

Egyet se.
Khm.
Úgyhogy kárpótlásképp itt egy teljesen témábavágó gif Beyonce-ról.


Ugyan elvittem a gépemet és romantikusan a vállamra akasztva andalogtam vele, azt kell mondjam gyakorlatilag be se kapcsoltam, ami azt jelenti, hogy lényegében megbuktam a bloggerkedés első számú szabályában, de hát ilyen ez.
Annak ellenére, hogy full egyedül érkeztem és baromira féltem amiatt, hogy nem is tudom, az emberek, akikkel online tartom a kapcsolatot csalódottak lesznek hogy nem ilyennek képzeltek vagy mondjuk kapásból nem is fogják tudni hogy ki vagyok, elég hamar társakra találtam, és szerencsére Alexandrával is megtaláltuk egymást az ebédszünetben, így az előadások közt együtt indultunk “ingyenholmi” körútra a lelkünkért cserébe. (Ne is kérdezzétek, csak annyit kell tudnotok, hogy van már télre ajakírom és körömlakkom is, és ez az ami számít.)
Igazából nekem ez az egész konferencia sokkal inkább arról szólt, hogy végre találkozhassak azokkal a bloggerekkel, akikkel ugyan tartjuk a kapcsolatot, de még életünkben nem találkoztunk (És ez még így sem sikerült, helló Réka!)  és hogy kiszakítson abból a ködből ami miatt valahogy eltértem a blogolástól. (Persze nem szándékosan.)
Na majd megértitek.
Szóval az előadásokról.
Már nagyon régóta nem ültem bent előadáson, mármint tudjátok, olyan “egyetemi előadás” szerű előadáson, és teljes biztonsággal állíthatom, hogy azóta se bírom jobban elviselni magam ilyen szituációkban ami azt eredményezte, hogy alig bírtam a fenekemen maradni és utólag is ezer bocs a körülöttem ülőktől az állandó mocorgásért és ide-oda dülöngélésért. Na mindegy, a lényeg, hogy erőt vettem magamon és igenis végigültem mindent, (Majdnem mindent.) és nagyon örülök, hogy így tettem mert sok érdekes dolgot hallottam, Lilut pedig isteni volt hallgatni. (Most egy enyhe fangirling moment következik, brace yourselves.)
De komolyan, fél napig tartott a konferencia és én nem tudtam ezalatt eldönteni, hogy vajon sejtjeim mélyéig rettegek tőle, vagy feleségül akarom-e venni. Életemben nem láttam még ilyen karizmatikus embert, se nőt, se férfit. Rendben, tudom, hogy műsorvezető és ez a munkája, de azért jó tudni, hogy vannak emberek akik így… értik a dolgukat, meg ilyenek.
Az előadásokon és a kerekasztal beszélgetéseken rengeteg szó esett arról, hogy mennyibe is kerül egy blog elindítása, amelynek lényegét úgy tudnám röviden megfogalmazni, hogy semmibe nem kerül, de egy százötvenezres telefon minimum az úgy kéne. Aztán egy jó gép. Van Youtube csatornád? Akkor soft box. Meg derítőfény. Meg még valaki aki érti is a dolgát. De amúgy bárki belekezdhet, tényleg.
Jó, hogy a saját szarkazmusomból valami értelmet is kihámozzak, a lényeg az, hogy bárhol bármit el lehet kezdeni, de fejlődés nélkül nem jutsz sehova, úgyhogy arra érdemes tenni a hangsúlyt, hogy mindig törekedj arra, hogy egyre jobb és minőségibb legyen a tartalmad, és úgy összességében, a blogod.

Számtalanszor felmerült a kérdés, hogy ugyan mennyit kereshet egy blogger kis hazánkban és azon kívül, Festy pedig rá is világított, hogy egy szponzorált poszt idehaza 50-300 000 forintig, külföldön pedig akár 700 000 forintig is terjedhet, csak, hogy mind tudjuk. (Mármint tényleg, ezzel nem akarok semmit mondani, csak gondoltam közlöm, legyen miért sírnunk éjszakánként.)
Az is általános konklúziója volt az előadásoknak, hogy ha valaki ezzel akar befutni, annak gyakorlatilag fanatikusnak kell lennie, bár úgy érzem ha az ember bármiben is sikeres akar lenni, annak alapvetően fanatikusnak és kitartónak kell lennie. Mindenesetre arra a kérdésre is választ kaptunk, amire sokan szerintem nem is gondolnak – hogy mennyi pénzbe is kerül ez a jövőben. Egy befutott blog még többe kerül, egy jó logó, hírlevelek, szakemberek és a többi, volt, akinek baráti áron a logója 90 ezer forintba került.
(Hagyom ezt ülepedni.)

Igazából a kedvenc előadásom Takács Nóráé volt, a Tökéletes beauty videó rejtelmeivel, aki operatőrét is hozta.
Ismét, fogalmam sincs, hogy példaképekkel lettem-e gazdagabb vagy jelentős mennyiségű önbizalommal szegényebb, de Takács Nóri is azon nők közé tartozik akiket… mind utálunk.
Nem elég, hogy gyönyörű, tökéletesen öltözködik, hibátlanul prezentál, okos dolgokat mond de még van pofája viccesnek és jófejnek is lenni. Eszméletlen hasznos videót hoztak arról, hogy a megfelelő világítás mennyiben befolyásol egy videót, hogy már az is bőven jó, ha természetes fénynél, ablak előtt veszel fel valamit, illetve hogy természetes fény esetén fotózás és videózás esetén is a legjobb a szűrt fény, vagyis a borús idő. Ezen kívül szó esett még arról, hogy mire lehet szüksége az embernek ahhoz, hogy meglegyen ez a megfelelő világítás, (Sok pénzre, egy soft boxra minimum, és a derítőfény sem árt.) hogy milyen hosszú az ideális videó (Max 3 perc.) és ami nekem nagyon hasznos volt még, hogy arról is beszélt, hogy hogyan kell beszélni.
Merthogy ez baromira fontos.
És erre ott döbbentem rá, ugyanis ahogy hallgattam Nórit és Lilut enyhén szólva érzékelhető volt a különbség mennyire profi beszédtechnikával rendelkeznek, és én mennyire… nem.
Nóri szerint minimum egy beszédtechnika órára érdemes elmenni, hogy megmondják egyáltalán mi a szituáció a beszédeddel (Nem fogok elmenni.) de az is nagyon ajánlott, hogy naponta 5-10 percet hangosan olvass fel egy könyvből, hogy gyakorolj. (Ez ingyen van, megoldható.)
Az Instagramról szóló kerekasztal beszélgetésen pedig a fiúk rávilágítottak egy halál egyértelmű dologra, és kicsit tisztázták bennem, hogy mire is való az Instagram és egyebek, (Tényleg, tökre időben…) ugyanis nem tudom észrevettétek-e, de én speciel csak random felrakosgatok néha (még csak nem is rendszeresen) képeket az éppen aktuális outfit posztból és azzal le is tudom az Instagramos marketingemet, a Facebook oldal pedig kimerül néha pár inspiráló képben és a posztokban.
A fiúk ugyanis elmondták, hogy Instagramon egy blog szempontjából nem feltétlenül az a szempont, hogy ugyanazok a tartalmak legyenek fent, amelyek magán a blogon is, sokkal inkább egy egyfajta behind the scenes szerepet kellene, hogy betöltsön, és az, hogy tökéletesnek és gyönyörűnek látszódjunk, egyáltalán nem kötelező. (Hál’ Istennek.)
Ami pedig számomra nagyon érdekes tanulságokkal szolgált, az az volt, ahogy a különböző márkák vezetői beszéltek a bloggerek és cégek kapcsolatáról. Nem akarok a beszélgetések részleteire kitérni, inkább csak elmondanám milyen gondolatokat ébresztett bennem, ugyanis tekintve, hogy ez a média egyre inkább előtérbe kerül, egyre fontosabbá is válik a cégek marketingjének területén, így gyakorlatilag nagyon szívesen beszippantják a gyanútlan bloggereket mindenféle ajándék csomaggal, vagy, ha a budget engedi, akár pénzzel.
Ezzel még véletlenül sem a különböző cégeket akarom lehúzni, hiszen nyilván ez a dolguk, ezzel az ég világon semmi baj nincs, inkább azt próbálom tanulságként hozzáadni, hogy nem véletlenül hívják a bloggereket digital influencernek, ha egyszer az olvasóink hitelesnek tartanak minket, akkor adnak a véleményünkre, és ez azt jelenti, hogy befolyással vagyunk mások életére, még ha ez csak egy szemránckrém kiválasztását is jelenti, éppen ezért szerintem fontos, hogy minőségi és értékes szemléletű cégeket és márkákat támogassunk, olyanokat, akik tényleg értéket teremtenek nem pedig csak tök jó hogy adnak egy-egy ingyen szemceruzát, persze hogy szeretjük.
Fontos elmondani, hogy mi, bloggerek, akik a saját véleményünk hangoztatása miatt kezdünk el blogolni (Jó esetben.) nem “csúszhatunk el”, nem engedhetjük meg magunknak, hogy pár ingyen holmiért teljesen hiteltelenné váljunk, mert akkor ez a média is ugyanolyan lesz, mint a többi. Ez inkább arra ad lehetőséget, hogy ténylegesen felfedezzük azokat, akik értéket teremtenek, és értékes üzenetet is közvetítenek.
No mindegy, a lényeg az, hogy számomra ez az egész nap valahogy megerősített avagy visszaterelt ahhoz a meggyőződéshez, hogy milyen blogger is akarok lenni, milyen irányba szeretném terelni az embereket akik engem olvasnak, (Mintha valami szuper fontos ember lennék, vagy valami, értitek.) és ezért nagyon hálás vagyok.

source of gif: quotesgram.com

Be First to Comment

Leave a Reply