Skip to content

ANYÁK NAPJÁRA

Ez még bőven egy tavalyi bejegyzés, de mivel eddig a régi magyar oldalon hagytam, gondoltam átpakolom ide és utólag eldicsekedek idén is anyukámmal.


Mert milyen lánya lennék anyámnak ha nem tenném közszemlére a világhálón mindazon információkat (és családi képeket, melyeket mémekké alakítottam) amelyeket az életben nem akart volna soha senkivel se megosztani?

Boldog Anyák napját!
(A képek és a pontok között zéró logikai összefüggés nincs, szóval ne is keressétek.)
1.
Szerelmes a mosógépébe. Úgy igazán.
(Szeretném hinni, hogy ehhez az egymásra találáshoz én is hozzájárultam, ugyanis én választottam ki neki a gépet. Apa meg megvette neki.)
Williamsnek hívják.

Robin Williams után.
Megöleli, beszél hozzá, és megdicséri, ha lemegy egy mosás.


Ami egészen furcsa, ugyanis…
2.
Szerelmes Mel Gibsonba is, ennélfogva feszült figyelemmel végignézi a Halálos Fegyver részeket, többször is, akárhányszor leadják a tévében, az idők végezetéig.
3.
Nem érti sem az iróniát, sem a szarkazmust.
Egyáltalán.
Jogossá válhat mindenki számára a kérdés, hogy hogy az életbe kommunikálok így vele.

Nehezen.
Nagyon. Nehezen.

4.
Egyszer felpróbált egy sálat a C&A-ban, majd miután még körbesétált és nézelődött az üzletben, nemes egyszerűséggel kisétált az üzletből anélkül, hogy becsipogott volna a biztonságiaknál. Azonban miután otthon észrevette, hogy véletlenül kisétált egy sállal, képes volt visszamenni és visszalopni azt.
Hát most komolyan. Most komolyan.

5.
Ha azt mondod neki, hogy teszem azt, szereted a puncsos mignont, addig áraszt el minden lehetséges alkalommal puncsos mignonnal, amíg cukortúladagolásod lesz és lelked legmélyéből fogod gyűlölni a puncsos mignont életed hátralevő részében.
Még nem sikerült eldöntenem, hogy ez vajon egy ördögien zseniális trükk gyermekei egészségének megőrzése érdekében, vagy csak nem bírja ki hogy ne kényeztessen minket halálra.

6.
Amikor még gimibe jártam és egyszemélyes ágyam volt, tekintettel léve arra, hogy a reggel fél hetes kelés nem éppen volt az erősségem, egyrészt szinte lehetetlen volt kivakarni az ágyból, másrészt sutyiban mindig visszafeküdtem aludni miután anya azt hitte már elkezdtem készülődni. Így hát úgy döntött a kis furfangos, hogy amíg el nem készülődök, ő befekszik és szétterpeszkedik az ágyamban.

7.
Opera énekesnő volt, és kiskoromban mindig végigsírtam az előadásait, mert vérig voltam sértve, hogy miért egy rakás vadidegen felé fordulva énekel, és miért nem csak és kizárólag nekem, mikor ott ültem az orra előtt, az első sorban, és különben is, miért tesz úgy mintha nem is ismerne. Egyik ilyen alkalommal a mellettem ülő néni azt hitte a meghatódottságtól zokogok, és megkérdezte, hogy “Ó, nagyon szép, igaz?”
Nem, nem szép, felháborító!


8.
Egészen a gimnáziumig, ha nem anyukám csinálta meg a reggeli kakaómat, (Mert minden áldott reggel kakaót ittam, és semmi mást, és ha mást kaptam, nem ittam vagy ettem meg.) nem voltam hajlandó meginni és elkezdeni készülődni.

9.
Ez nem egy nagy dolog, de amikor nagyon kicsi baba voltam, hogy kibírjam a felöltöztetést, mindig egy dalt énekelt, aminek az volt a szövege, hogyNyitnikék, nyitnikék, itt repülnek a cinkék., vagy valami hasonló, továbbá…


9./A
Lefekvés előtt el kellett énekelnie a Muzsikai hangjaiból azt az ábécés dalt.
10.
Hihetetlenül, de tényleg eszméletlenül sokat beszél.
10./A
És társaságban nem bírja elviselni, ha nem ő van a középpontban, éppen ezért, még családi összejöveteleken is nonstop, megállás nélkül szövegel, ami azért vicces, mert ez alól nem kivétel az az eset sem, ha valaki másé a szó.
És igen, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy párhuzamosan kommunikál. Nem hiszitek el? Hát ez is dokumentálva van.





11.
Mindig is azt akarta, hogy Harry herceg legyen a férjem, mondván, hogy hozzám “egy ilyen kis vicces fiú” illik. (Nyilván semmi köze nem volt a “herceg” dolognak az egészhez.) Ennélfogva valahányszor Harry hercegről hall a tévében, azonnal leadja a drótot, mit csinál jövendőbeli uram, és kicsit sem zavarja, hogy nekem annyira nem fontos ez a párkapcsolat.

12.
Kiskoromban mindig a drága sminkcuccaival játszottam és kreáltam a csodálatosabbnál csodálatosabb sminkeket (Nyilván.), és folyton a magassarkú cipőiben mászkáltam otthon, mert szerettem a kopogó hangot amit kiadtak. (Négy évesen.)

13.
Soha, de soha nem mondta, hogy nem létezik a Mikulás, sőt, még miután elvileg felnőttünk, azután is folyton az ablakba tette a mikuláscsokit egy mikulás zokniba, és mindmáig úgy tesz, mintha azt a Mikulás tette volna oda.
Ami nyilván logikus, hiszen… ki más tenné oda, de tényleg?!


14.

Teljesen hülye ötlet elmondani neki, ha valami egészségügyi problémád van, mert ha például közlöd vele, hogy remeg a kezed, akkor kitörő lelkesedéssel hozzád vágja, hogy “Nahát, pont aminap hallottam, hogy az a Parkinson-kór tünete.”
Nem mondod?!

15.
Azt, hogy nem lehetett soha kutyánk, azzal magyarázta, hogy allergiás a kutyaszőrre, ám ez az állítás több ponton is sérült az idők során, többek között akkor, mikor a nagybátyámék kutyájától semmi baja nem lett soha az ég egy adta világon.
Erre azzal a pofás válasszal reagált, hogy “Hát az az állat úgy van kezelve, mint egy ember, még fogkeféje is van. Ezért nem vagyok rá allergiás.”
16.
Az alábbi képsorozat akkor lett lefotózva, mikor a nagymamáméknál voltunk és kint hatalmas vihar kezdődött épp. Tekintettel léve arra, hogy eléggé régen volt, nem emlékszem mi történt pontosan, de ha engem kérdeztek, szerintem életemet kockáztatva próbáltam megmenteni egy bajba jutott labdát, anyukám pedig igyekezett megakadályozni ebben.
A bátyám? Hát ő csak fabolous volt.






17.
Kiskoromban mindig megkértem rá, hogy rajzolja le a családot, nem mintha olyan zseniális művészi tehetséggel tudott volna rajzolni, de valamiért mindig imádtam ahogy megrajzolja apát, önmagát, amint engem tol egy babakocsiban, és a bátyámat.

És ugyan ez egy anyák napi bejegyzés, nem hagyhatom ki apukámat sem, főleg miután megtaláltam rólunk életünk valószínűleg első közös elbűvölően boldog képét.


(Fun fact: még mindig ugyanazzal a babatakaróval alszom.)

Be First to Comment

Leave a Reply