Skip to content

BLOGGERLÉT – ELVÁRÁSOK vs VALÓSÁG | HU

Talán már mindenki túltette magát azon a blogposzt cunamin, ami a nemrég megrendezett Blogger Day-t követte, de azért biztos ami biztos, hadd osszak meg egy apró történetet arról a napról.
Miután szerencsésen megérkeztem a Blogger Day helyszínére, még nagyobb szerencsémre legalább két órát késtem és éppen mindenki előadáson ült bent, így csak a meglepett és kissé zavart hostessek és biztonsági őrök lehettek szemtanúi ama jelenségnek, ahogy én megállok a bejárati ajtó előtt, majd hirtelen irányt változtatva, mindennemű logika nélkül elindulok a mozgóajtó felé, nem realizálva azt az apró, ám történetünk szempontjából igen fontos tényt, hogy az mindent csinál, csak nem mozog. Jómagam ezt még mindig nem észrevéve hősiesen toltam és taszigáltam szerencsétlen üveget magam előtt, kicsit nehéz volt, de hát gondoltam kis hazánkban nem egyszerű semmi se, ám amikor végleg megtorpant az ajtó, és rájöttem, hogy minden helyszínen dolgozó aggódva figyel, rájöttem, hogy egy idióta vagyok. Miután a körülöttem ténykedő emberek is konstatálták mindezt, az egyik kedves host intett egyet a biztonsági őrnek, hogy szabadítson meg szenvedéseimtől, ám szerencsére az nem lőtt fejbe, csak megbirizgálta a mozgóajtó érzékelőjét, majd az végre megmozdult.

Nem mintha fontos ember lennék, de ezzel az abszolút érdektelen történettel pusztán arra akartam utalni, hogy bizony a bloggereknek sem olyan egyszerű az életük, mint az az Instagram képeikből látszik. Persze sokat segít a helyzeten ha nem vagy egy totál életképtelen idióta, de most nézzük csak meg mit vár el az ember magától, mint bloggertől és a blogolástól – és mit kap helyette.
ELVÁRÁS
: A posztolás könnyű.
VALÓSÁG: A posztolás nem könnyű, valami mindig elromlik, általában minden.

Azt hitted, hogy miután végeztél a legújabb blogposztod egyébként is időigényes megírásával, akkor csak megnyomsz egy nagy piros gombot és az csodával határos módon kilövi magát az éterbe te meg mehetsz játszani? Aranyos. Az igazság az, hogy miután kinyomtad magadból a cikked tartalmát és rákattintottál a “Publish” gombra, még mindig meg kell osztanod a Facebook oldaladon, illetve mind a 234 Facebook csoportban, amelynek tagja vagy. De ez csak a legjobb eset, rosszabb esetben a Facebook algoritmusa egy gyökér és nem hajlandó megjeleníteni a kiemelt képedet, vagy valami más ürüggyel próbál kínozni téged.
És ez még csak egy blogposzt. Ha Youtube videót csinálsz, miután azt hitted, hogy végre berenderelted akkor csak felnyomod Youtube-ra és kész, tévedtél, amíg feltölti oda is a videódat, akár le is dőlhetsz egyet aludni, mert órákba telik mire készen lesz.

ELVÁRÁS: Ha bloggernek állsz, garantáltan meggazdagszol.
VALÓSÁG: Maximum a lelked.

Talán egyszer, egy másik galaxisban így volt vagy van még mindig, (és azt a galaxist USA-nak hívják) de valójában ha jobban belegondoltok, azok a bloggerek, akiket mi manapság mind utálunk a pénzükért és imádunk a semmiért, elég sokáig dolgoztak a blogjaikon és Youtube csatornáikon amíg végre némi zöldhasút láttak belőle. Általában pedig azok a lányok, akik ugyan még nem tűnnek olyan híresnek, de látszik rajtuk, hogy valahonnan van muníciójuk, nos, legyünk őszinték: nekik valószínűleg baromi gazdag családjuk van, esetleg másra sem költenek, csak ruhákra és szépségápolási cikkekre, miközben körülbelül a gázszámlát nem tudják kifizetni. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy már csak azért sem lesz belőled már a blogger karriered kezdetén a következő Donald Trump, mert valójában a minőségi tartalomgyártáshoz még extra költségekbe is verheted magad – saját domain, menő kamera, menő kellékek a minőségi fotós munkához, és a többi.

ELVÁRÁS: Ha blogger vagy, roppant könnyű lesz szocializálódnod és barátságokat kötnöd, és minden rendezvényen vagy öten rohannak majd oda hozzád beszélgetni.
VALÓSÁG: Aranyos gondolat.

Természetesen ez egy száz százalékban szubjektív megállapítás és embere válogatja, de ha valamilyen csoda folytán sikerül bemerészkednem egy eseményre anélkül, hogy már a küszöbön ne kapjak szívinfarktust, a maximum, amit tenni tudok a társasági életért az az, hogy nagy szemekkel bámulom az embereket remélve, hogy odajönnek hozzám, miközben nagyban nézegetem a telefonom, mintha minimum a saját cégemet kellene rajta igazgatnom. Mindezek után már azért külön megveregetem a saját kis vállamat, ha valakinek, akit ismerek, de nem vagyunk olyan jóban, képes vagyok odadobni egy “Helló!”-t.

ELVÁRÁS: A bloggerek mindenkit ismernek.
VALÓSÁG: Persze, azok, akikre nem jellemző az előző pont.

A többiek viszont csak annyira ismerik a mindenkit, hogy miközben kínjukban tömik a kis fejüket a harmadik croissonttal egy eseményen, Vajna Tímea véletlenül éppen mellettük szívja a levegőt, és ők csak azon morfondíroznak vajon párkapcsolati karriertanácsokat kérjenek tőle, vagy érdeklődjenek kinyitott-e már újra a fánkozója.
ELVÁRÁS: A bloggereket mindig felismerik.

VALÓSÁG: A saját anyukámat nem ismerném fel, ha szembe jönne velem az utcán.
A rút igazság bizony az, hogy élőben egyrészt mindenki máshogy néz ki, másrészt pedig biztos tök jó a blogod, de azért annyira senkit nem érdekel a másik, hogy úton-útfélen az ő arcát keresse a tömegben. De ha mégis, amint megpillantja a “valóságban”, máris kevésbé tűnik izgalmasnak a létezése, hiszen attól még, hogy valaki blogot ír a világhálón, még nem egy Mick Jagger.
ELVÁRÁS: Abban a pillanatban hogy blogger leszel, kapsz egy rakás ingyen holmit.
VALÓSÁG: Még ha igaz is, nem biztos, hogy ha rájössz a miértre, örülni fogsz neki.
Talán külföldön, Magyarországon azonban erre sem igazán szeretik a cégek a forrásaikat pazarolni, ráadásul még ha meg is dobnak egy-egy ingyen holmival, azt is csak azért teszik, mert még így is ezerszer olcsóbban megússzák a termékeiknek a hirdetését, mintha fizetnének érte, te meg rém idiótának tűnsz a szemükben, ha örülsz a repicsomagodnak.

ELVÁRÁS: A bloggerek mind nagyon hamar híresek lesznek.

VALÓSÁG: Maximum, ha híres szüleid vannak, vagy van pénzed folyamatosan hirdetni a blogod.
Ami persze nem baj, ostoba dolog lenne nem kihasználni a kínálkozó alkalmakat és lehetőségeket, de ha te is a többség táborát erősíted, akkor sajnos meg kell dolgoznod a minőségi tartalmakért és nem szabad lebecsülnöd a kapcsolati háló erejét sem.

ELVÁRÁS: A bloggerek rengeteget utazgatnak.
VALÓSÁG: A négyeshatoson.
Persze, a külföldi bloggerek, avagy sokkal inkább vloggerek lehet, hogy sokat utazgatnak, de annak egyrészt az lehet az oka, hogy megspórolnak egy kis pénzt, és csak szimplán videót készítenek a nyaralásaikról, vagy néhány menő cég kifizeti nekik az útjukat, hogy egy kis hírverést generáljanak maguknak.

ELVÁRÁS: A bloggereknek nagyon izgalmas az élete, ahogyan azt az Instagramon is látni lehet.
VALÓSÁG: A blogger baromi sok időt, energiát és bőrréteget használ fel ahhoz, hogy olyan instatartalmat generáljon, amitől az élete menőnek tűnhet.
De természetesen ez nem csak bloggerekre, hanem mindannyiunkra igaz, én például menő természetfotókkal árasztom el az Instagramomat miközben szó szerint rosszul leszek, ha elhagyom Pest megyét, de nem gáz.

ELVÁRÁS: A blogger szuper divatos a nap minden percében.
VALÓSÁG:

ELVÁRÁS: A szerelését megörökíteni kívánó blogger rendkívül könnyedén talál helyszínt az outfitek fotózására.

VALÓSÁG: Azok a helyszínek a fotózás napján mind köddé válnak.
Amikor céltalanul bolyongsz a városban, vagy munkába sietsz, esetleg egy barátnőddel találkozol, úton-útfélen izgalmasabbnál izgalmasabb, fotogénebbnél fotogénebb helyszínek tucatját látod magad előtt, majd jól meg is jegyzed magadban, hogy itt majd eszközölsz egy “fancy” kis “photoshoot”-ot. Ám amikor ténylegesen fotózásra kerül a sor, rá kell jönnöd, hogy egyrészt nem csak, hogy fogalmad sincs róla, hol is láttad azt a tök hipszter kis házfalat, de még ha meg is találod, egészen biztos, hogy tele lesz tömve az utca emberekkel, akiket a legkevésbé sem érdekel, hogy te éppen a szettedet akarod fotóztatni. Hallatlan.

ELVÁRÁS: Az eseményeken mindig mindenki a bloggert fotózza és mindenkit ő érdekel.
VALÓSÁG:
Hogyne, és egy vörös szőnyegen kell végigvonulnod miközben fotósok hadai igyekeznek elkapni a mozdulataidat – nem, nem igazán.
A valóság az, hogy van egy csinos kis fotófal, ami a valóságban nem is tűnik túl csinosnak, és te odamehetsz, hogy jobb helyeken csináljanak rólad egy fotót a hostessek, de sokkal valószínűbb, hogy egy random idegen kezébe nyomod oda a telefonod, hogy csináljon rólad pár előnyös fotót, majd addig terrorizálod szerencsétlent, amíg olyan képet nem csinál rólad, amin jól nézel ki.

ELVÁRÁS: A fotózás egy totál természetes része egy blogger napjának, meg se kottyan neki.
VALÓSÁG: Hát hogyne.

Egyrészt, ha saját magad fotóz(tat)ásáról van szó, akkor maximum csak akkor igaz az állítás, ha már amúgy is gyönyörű vagy. Amennyiben viszont nem éppen a fotogének táborát erősíted (vagy csak szimplán rusnya vagy, én ugyan nem ítélkezem), akkor jól megszívtad, mert elfelejtheted, hogy szuper pillanatképek szülessenek rólad minden másodpercben és akkor jöhetnek a tényleg-csak-outfit fotók, amelyeken nem látszódik a fejed, a napszemüveg-és-kalap képek meg társaik. Másrészt pedig, amennyiben “pusztán” az életed fotózásáról van szó, számíthatsz rá, hogy egy nyamvadt kis keksz lefényképezése vagy fél órába is telhet aszerint, hogy hány ezer szögből próbálod elkapni a “pillanatot”, majd, ha tényleg minőségi munkát akarsz, hazamész, megphotoshoppolod, és utána töltöd fel. Természetesen vannak szuper telefonos applikációk is, amelyek alkalmasak egy minőséginek tűnő Instagram fotó létrehozására, de kérlek az sem két perc, főleg amikor még csak “tanulod” hogyan kell használni.

source of feature image: unsplash.com (Robert Katzki)
sources of gifs: giphy.com, gomiblog.com, goodreads.com, vomzi.com, replygif.net

4 Comments

  1. Ez valami hihetetlenül jó lett! 😀 Nyilván ismerem minden pontját és egyet értek, de mellé még nagyon viccesen is írtad meg! IMÁDOM:D

    • The Charmbandit The Charmbandit

      De aranyos vagy, köszi! 😀 Örülök, hogy tetszett. :))

Leave a Reply