Skip to content

CSAK PÁR PÉLDA A FASHIONISTA VILÁG BOSSZANTÓ ÉRTÉKRENDJÉRE | HU

Bár nem ellenőriztem le, így feltevésem akár téves is lehet, de majdhogynem biztos vagyok abban, hogy minden lány és nő követ legalább egy darab olyan Facebook oldalt és/vagy honlapot, ahol szépségápolással, divattal és életmóddal kapcsolatos megannyi bölcsességet olvashat nap, mint nap – ahogy én is ezt teszem. Mindez teljesen rendben van, hiszen például ez a honlap sem éppen a világmegváltásról és a kvantumfizika rejtelmeiről szól, de belegondoltatok már abba mennyi idióta üzenetet és érzést közvetítenek ezek (nem az enyém, az enyém tökéletes, ezt sose feledd) a cikkek, oldalak és platformok?

“Strasszokkal teletűzdelni egy ruhát… LÉTEZHET ENNÉL NAGYOBB BŰN?
Los Angelesben napi szintűek a bandaháborúk, ennek eredményeként az sem ritka, hogy egy csecsemőt is lelőnek pusztán a bosszú és az erőfitogtatás kedvéért, szóval összességében – sajnos igen, azt kell mondjam, létezhet. És felettébb bosszantó, amikor a divatot a rivaldafénybe állító oldalak olyan piti dolgokat nagyzolnak el minden egyes cikkben, mint holmi érdektelen divatszabály.
Úgy értem persze, minden nő szeret a divattal valamilyen szinten foglalkozni – de tehetnénk úgy, mintha ép eszűek is lennénk ezzel egy időben? Így is elég lekicsinylően tudnak az emberek azon társaikra nézni, akik szeretnek divattal, stílussal és szépségápolással foglalkozni – és fordítva, ugyanilyen lenézéssel viseltetnek a “stílusos” emberek azok iránt, akik nem éppen azzal töltik a mindennapjaikat, hogy magasztos Karl Lagerfeld idézeteket vadásszanak össze az interneten, hogy megoszthassák azokat munka közben. Érthető, hogy az emberek azt hiszik, hogy a “divatos” ember felszínes, hiszen kedvenc filmjeinkben és sorozatainkban minduntalan ilyen emberekként mutatják be őket – de mi lenne, ha a divatos emberek is ugyanúgy megmutatnák, hogy értelmes gondolatokra képes emberek, mint a többiek, csak maximum más ruhában és nem azt próbálná meg minden platform a fejükbe verni, hogy hülyének és felszínesnek lenni tök jó móka?

AZ ISTENÍTETT FEKETE. MEG FEHÉR. MEG SZÜRKE.
Noha egy “igazi” fashionistának az egyediség a legfontosabb (ami már csak azért is érdekes, mert gyakorlatilag mind tömegcikkeket hordunk, legyen az egy méregdrága ruhadarab, vagy annak a méregdrága ruhadarabnak a koppintása), a fashionista társadalom alapkövetelménye, hogy szeresd a világ leghétköznapibb színét – a feketét.

A CIPŐ.
Számtalan hitetlen megjegyzést kaptam már arra vonatkozóan, hogy női létem ellenére ha egy ruhadarab nem tud felizgatni, akkor az a cipő. Ez visszatekintve valójában egészen szerencsésnek bizonyult, ugyanis édesanyámnak gyerekkoromban annyit kellett könyörögnie és fondorlatos tervekhez folyamodnia, hogy cipővásárlásra késztessen, hogy mire odáig jutottam tinikoromban, hogy tényleg érdekelni kezdtek a cipők, már bármennyit képes lett volna vásárolni nekem bármennyiért. Ennek ellenére azonban még mindig nem tudom felfogni, hogy miért pont a cipő az a kiegészítő, amit egyes emberek rajongásig képesek imádni. Igazából ez nem a bosszantó értékrend része, csak gondoltam közlöm.

“A STÍLUS A SZEMÉLYISÉG KIFEJEZŐESZKÖZE.”
Ez természetesen egy részében igaz, de nem lehetne, hogy a személyiség legyen a személyiség kifejező eszköze? Meg a szavak? Meg így… a gondolatok?
És mi van azokkal, akik egy farmert és egy pólót hordanak szakadt tornacipővel a mindennapokban? Akkor már ne is akarjuk őket megismerni, mert ők biztosan csak rossz arcok lehetnek? És honnan tudjuk, hogy milyen stílus milyen személyiséget takar? Mert ha személy szerint visszagondolok mindazokra az egyénekre, akik a fentebb olvasható hitben százezreket képesek az öltözködésükre és a külsejükre költeni egy hónapban (és ez most egy elég naiv értékbecslés) és megnézem milyen emberek is valójában, azt kapom, hogy a stílus maximum a gyökérség kifejezőeszköze lehet.

 AZ ALAPDARABOK.
Minden egyes szezonban új (ám teljesen ugyanaz) trendek kerülnek előtérbe, és ilyenkor gyakorta olvashatunk minden egyes szezon úgynevezett “alapdarabjairól” – ami aztán száz százalékban ugyanaz, mint az előző szezonban volt, tekintve, hogy alapdarab. Ilyen a farmer, a póló és az ing, amelyeket annak ellenére, hogy már vagy ötven éve hordunk divat és stílus ide vagy oda, mégis mindig kivétel nélkül meg kell említeni a létező összes divatról és alapdarabokról szóló cikkben. Minek? A farmer-, póló-, és inggyártók talán félnek, hogy majd valaki egyszer csak megszűnik pólót hordani?

MINDEN, AMI COCO CHANEL, KARL LAGERFELD ÉS AUDREY HEPBURN IDÉZET.
Arra egy külön bejegyzést lehetne szánni, hogy mégis mennyi valóságalapja van ezen idézeteknek, ugyanis egészen vitathatónak tartom, hogy a szegény sorból felkapaszkodó, szorgalmas és sikeres Coco Chanel efféle gondolatokat osztott volna meg a világgal:

“A nőnek, aki nem használ parfümöt, nincs jövője.” – Coco Chanel
Na igen, de mondjuk annak, akinek nincsenek ambíciói, nem tesz lépéseket a céljai elérése érdekében, nincs perspektívája és buta mint a tök, az szerintem egy kicsit nagyobb szarban van.

“Egy nőnek oda kell cseppenteni a parfümjét, ahol szeretné, hogy megcsókolják.” – Coco Chanel
És ha ez az a két potenciális hely, amire én gondolok, akkor amennyiben ezt teszed, gyomormérgezést, vagy durva bőrirritációt is kaphatsz.

“Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned.” – Coco Chanel
És ezért vásárol mániákusan minden ember, akinek már határozottan nem kéne. Csak hogy tisztázzuk: minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell igyekezned megoldani a problémáidat. Ha egy két lábon járó katasztrófa vagy, nem leszel több vagy jobb attól, hogy magadra húzol egy drágának tűnő blúzt vagy egy vadonatúj cipőt. Ha problémáid vannak és beteges szenvedéllyel szeretnéd költeni a pénzed, költsd azt inkább pszichológusra. Igen, tudom, hogy a “vásárlás jobb, mint a terápia”, de ezt általában olyanok mondják, akiknek nagyon nagy szükségük lenne terápiára, de ők inkább vásárolgatnak helyette.

“Az a nő, aki semmilyen kozmetikumot nem használ, túl sokat gondol magáról!” – Coco Chanel
Vagy csak nemes egyszerűséggel nem érdeklik a kozmetikumok, ami mikor még legutóbb csekkoltam, nem volt főbenjáró bűn, de még belehalni sem fog senki. Sőt, tekintettel léve arra, hogy mennyi szutykot tesznek akár csak egy kozmetikumba is a gyártók, sokkal jobban jár az, aki nem viszi túlzásba a szépségápolást.

“A nők G pontja a SHOPPING szó végén található!” – Coco Chanel
Újból visszatérnék a legelső ponthoz – csak azért, mert valaki szeret vásárolni vagy divattal és szépségápolással foglalkozni, annak becsszó nem kell komplett idiótának lennie. Az ésszerűség és az igényesség egészen tökéletesen megférnek egymás mellett.

“Ne menj hozzá olyan férfihez, akinek csak aprópénz van a pénztárcájában!” – Coco Chanel
Ez az, a mai fashionista értékrend egyik alappillére, hogy előbb vess egy pillantást potenciális jövendőbelid pénztárcájára, mint arra, hogy egyáltalán milyen ember – rendkívül elegáns. A legaranyosabb, amikor némely, a luxusprostitúciótól pusztán egy hajszálnyira álló lány azzal próbálja védeni magát, hogy ő nem “pénzes” pasira hajt, neki az ambíciók számítanak – de persze mekkora suttyó már az az exe, aki nem vett neki BMW-t karácsonyra, vagy az a csávó, aki felesben akarta fizetni a huszadik randin a vacsorát.


Amennyiben tetszett a bejegyzés, kövesd a The Charmbandit Facebook oldalát, ahol elsőként értesülhetsz a blog újdonságairól!


 source of feature image: unsplash.com (Taduuda)
source of gifs: giphy.com

Be First to Comment

Leave a Reply